Születésnapok

A Bálintka 1 éves születésnapját február 10.-én, itthon ünnepeltük meg, négyen a kis család. Nagyon nehezen tudunk olyan fényképet készíteni amin mind a négyen rajta vagyunk, valaki mindig sír, ellenkezik, vagy mászik ki a képből. Ezen mind rajta vagyunk, igaz mindenki máshova néz...

Ameddig mi az ajándékot nézegettük, addig Bálintka inkább a tortát kóstolgatta.

Almás, zabpelyhes tortalapot sütöttem, tehéntúrós almás krémmel a tetején, nagyon finom volt.

A Laca 3 éves szülinapjára a tortát megrendeltem, mert arra a hétvégére igen besűrűsödtek a dolgok, de eldöntöttem, hogy ez volt az első és utolsó alkalom, hogy rendelek. A torta nagyon szép volt esztétikailag, az  íze is nagyon finom volt, csak sokkal többe került mint amire számítottam, másfél óra késéssel hozták mint ahogy rendeltem és az íze annak ellenére hogy finom volt, nem olyan volt mint amilyent én elképzeltem.

Szerencsére Lacánál nagy sikert aratott a rajta levő marcipánautó.

Velünk együtt ünnepelt Dávid és Ede is.

A lenti kép pedig szintén a Laca szültése napján készült, az Ágnes baba keresztelőjén. Nagyon tetszik nekem ez a pillanatkép, ezért tettem ezt is ide.

Kinn a szabadban

Mostanában még esténként is nagyon szép idő van, langyos a levegő, szépek a színek a tavaszi napfényben.
A gyereke(in)k meg pláne... :D

Alulírott - egy objektív, elfogulatlan szülő - pár kinti töltött nap élményeiből szeretne most rögzíteni itt néhányat, nem azért mert olyan extraszuper dolgok történtek, hanem épp ellenkezőleg, az egyszerű hétköznapjaink (szebbik felének) az ünneplésére.

Bálintka mostmár mindenben szeretné Lacát utánozni, többek között a motorozasban is. Annyira megnyúlt már ő is hogy leér a lába a régebbi kis Hondáról, így a játszótérre már azt is visszük néha. A fűben azért nem konnyű az előrehaladás - vajon innen a nagy komolyság...?

A gyerekeinket igazán nehéz összeszedni egy közös fotó ereéig - amint az Lacán látszik is:

Lacának van egy nagy kedvenc játéka - ami nem is az övé, hanem egy másik kisfiué a játszótérről. Ezt a játékot Miszternek nevezi, és mindig nagyon örül ha mehet vele pár kört:

A sok hancúrozás után bizony jólesik néhány korty víz. A lemenő nap ragyogó hajkoronát varázsol a gyerekekre:

Kis Bálintot a nagy Laca itatja, hogy az öcsike nehogy mind a nyakába töltse a vizet:

 Mikor hazaérünk, jól esik egy kis csikrecombos, olivaolajos, friss zöldségsaláta tökmaggal és "most 80%-kal kevesebb telített zsírsavat tartalmazó" csipsszel vagy házi sütésű kenyérrel (a gyerekek ezt eszik, de kóstolhatnak az előbbiből is) :

Néha új helyeket is felfedezünk, a lenti halastóhoz Ajnáékkal voltunk...

... egy kis piknikezésre:

A halastavat egy töltés választja csak el a Begától, oda is felmászunk persze. Édesanya segít:

Aztán mikor a Napocska nyugovóra tér, mi is hazaindulunk.

Jó pihenést :)

Kellemes vasárnap

Tegnap nagyon szép napunk volt. A gyerekek nagyon korán ébredtek, így Zalánnal meglepődve hallgattuk reggeli közben a rádióban, h még csak 8 óra. Reggeli után elkészültünk és elindultunk a bázosi erdőbe. Mivel elég borús volt az idő, felszerelkeztünk esökabáttal, esernyővel, Laca gumicsizmát kapott, mi Zalánnal bakkancsot húztunk. Kicsit bolyongtunk amíg megérkeztünk, mert 2 Bazos van, egy régi meg egy új, az erdő pedig Újbázos mellett van. Egy adott pillanatban még attól is izgulni kezdtünk, h nehogy elfogyjon a benzinünk, de aztán egy kedves házaspár útba igazított és sikerült tankolni is pár liter benzint. 

Mikor megérkeztünk, akkor Bálint felkerült a Zalán hátára, Laca felpattant a biciklijére és indulhattunk is be a sűrüjébe. Az erdő szép, de annak ellenére hogy különleges fák, növények vannak benne semmiben sem különbözik bármely más erdőtől. Rengeteg száraz ág van mindenfele amit szerintem el kellene takarítani, kidőlt fák is vannak, amiken látszik, h vihar csavarta ki gyökerestől, azok is pont úgy vannak hagyva. Elképzeltem, h ha Németországbn vagy valamelyik más fejlettebb országban lenne hasonló, akkor az mennyire karban lenne tartva, mennyire reklámozva lenne és valószínű belépőt is szednének a bejáratnál. 

A sétánk nagyon kellemes volt, megfigyeltünk mindent, hangyát, dongót, virágot, madárfészket, hallgattuk a sok madár csicsergését. Aztán letelepedtünk egy nagy fatörzsre, ott Bálintkát is letettük a földre, egyet pihentünk, majd ugyanazon az útonvonalon amelyiken jöttünk visszasétáltunk a kocsihoz. A pihenőnk alatt a nap is gyönyörűen sütni kezdett, bevilágított az erdőbe, mevilágította a fák leveleit. A visszafele úton vettünk észre egy nagy lelógó liánt, amin Zalán és Laca egyet himbálóztak. 

Sajnos a gyerekek nem aludtak egyszerre, így Zalánnal nem maradt egyáltalán időnk kettesben, és a gyerekekkel sem mentünk ki délután, de ennek ellenére kellemesen telt. Én főztem, meg sütöttem egy adag mogyoróvajas kekszet, Zalán az erkélyen szorgoskodott. 

Jut eszembe, az erdőből a teknősünknek még egy nagy követ is hazahoztunk.

Este mindenki megfürdött és leellenerőriztük, hogy nem-e hoztunk haza kullancsot, de szerencsére semmit sem találtunk.

Egy Szegeden töltött nap

Húsvét után Réka nénje, Tibike és Jutka nálunk töltöttek egy hetet. El is határoztuk, hogy majd egyik nap kirándulunk egyet Szegedre. Reggeli után indultunk, de a készülődés, öltözködés annyira elhúzódott, hogy már szinte 11 óra volt mire elindultunk. Apuka, Laca és Bálintka beültek a piros Opelbe, Édesanyja pedig Réka nénjével, Tibikével és Jutkával utazott a Volvoban. Első utunk a Plázába vezetett, ahol egyet fagyiztunk. Mindenki választhatott magának 2 gombóc fagyit, volt aki kehelybe kérte és kicsikanállal eszegette, volt aki ostyába kérte és nyalogatta, mindenkinek nagyon ízlett a fagyi. Jutka és Bálintka az édesanyjuk adagjából kapott kóstolót, ők is szivesen kóstolgatták a hideg fagyit és a finom ostyát. Fagyizás után egy játékboltba akartunk bemenni, de a bejáratánál még megáltunk és Édesanyja elmagyarázta a gyerekeknek, hogy hogy is kell viselkedni egy játéküzletben. A játéküzleben nem szaladgálunk, nem hangoskodunk, ha valamit megnéztünk utána vissza is tesszük ugyanoda ahonnan elvettük. Végül a gyerekek nagyon jól viselkedtek, mindent megnéztek ami őket érdekelte, de egyszer sem kellett rájuk szólni. Végül minden gyerek kapott egy kis ajánkékot, Tibike egy Trabantot és egy repülőgépet választott magának, Laca egy piros verdát, Bálintka egy fehér tigrist meg egy kicsi puha labdát kapott, Jutkának Rékanénje homokozójátékot választott. Még gyerekeknek való sirítőt is kaptunk a játéküzletben, hogy majd a gyerekek tudjanak segíteni amikor tésztát sütünk. Onnan könyvesüzletbe szerettünk volna menni, Apuka felajánlotta hogy a kisebb gyerekekkel ő kimegy a pláza mögötti tóhoz megnézni a vadkacsákat, amíg Édesanyja és Rékanénje megnézik a könyveket, és Tibike választ magának egy meséskönyvet. Mikor Édesanyja végzett, akkor ő is lesétált a tópartra segíteni Apukának vigyázni Lacára, Jutkára és Bálintkára. Laca a verdájával szaladgált a parton, Bálint labdázott az új labdájával, Jutka pedig sétált és hol a vadkacsákat, hol a pláza falát festő bácsikat figyelte. Mire Rékanénje és Tibike végeztek már nagyon eltelt az idő, mindenki megéhezett, elhatároztuk, hogy elmegyünk ebédelni. Visszaültünk az autóba és elmentünk a Halászcsárdához. A bejárat előtt Édesanyja itt is elmondta, hogy hogy kell a vendéglőben viselkedni. Mindenki leül szépen a székre, nem szaladgál nem hangoskodik, türelmesen megvárja ameddig a pincér kihozza az ebédet, utána pedig mindenki ügyesen ebédel. Kézmosás után le is ültünk, a gyerekek itt is nagyon ügyesen viselkedte, még a pincérek is csodálkoztak, hogy milyen ügyesek ezek a gyerekek. Halászlét ettünk, utána pedig vegyesdeszertet kértünk, amin túrótortaszelet, palacsinta, somlói galuska, és még fagyi is volt.

Teli hassal indultunk el a vadasparkba, hogy megnézzük az állatokat is. A bejárathoz legközelebb a pingvinek voltak, láttunk még zsiráfot, gepárdot, tigrist, majmot, szurikátát, oroszlánt, végül a gólyák, pelikánok birodalmánál már mindenki úgy el volt fáradva, hogy leültünk egy padra és hosszasan pihentünk. A közelben egy játszótér is volt, csúzdával, lipinkával, ott a gyerekek még egyet játszottak. Még sok látnivaló lett volna, de azt majd egy következő alkalommal fogjuk megnézni.

Legutoljára a Tescoba mentünk, Édesanyja liszteket választott a kenyérsütéshez és már indulhattunk is hazafelé.

Nagyon szép és fárasztó nap volt ez, mind a 4 gyerek elaludt az autóban a hazafele vezető úton.

Matekóra

Tibike és Laca székre állva néztek ki a konyhaablakon. Tibike megszámolta, hogy hány kocsi áll az udvaron:

- Egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz, tizenegy, tizenkettő. 12 autó áll most az udvaron.

Laca sem akart lemaradni, ő is számolni kezdett:

- Egy, kettő, három, négy, öt, hat, kilenc

T: Nem jó Laca, így kell: Egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz, tizenegy, tizenkettő.

L: Egy, kettő, három, hét

T: Nem jó Laca, megmutatom: Egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz, tizenegy, tizenkettő.

L: Egy, kettő, három, négy, nyolc

T: Figyelj Laca: Egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz, tizenegy, tizenkettő. Na, hány autó van az udvarban?

L: Reeengeteeeg.

Beteg lett a cici

Édesanyjának nagyon fájt a foga Karácsonykor, ezért elhatározta, hogy az ünnepek után elmegy a fogorvos nénihez, hogy gyógyítsa meg a fájó fogat. Szólt Nagymamának is, hogy jöjjön el egy pár napra, hogy maradjon Lacával és Bálintkával amíg ő a fogorvosnál van. Aztán egyik nap Édesanyja elment a fogorvoshoz, ott pedig kapott egy injekciót. Aznap délben sem Laca, sem Bálintka nem szophattak. Laca szomorúan mondta, hogy "sajnos beteg lett a cici, nem lehet most szopni". Amíg Laca aludt megérkezett Nagymama és Nagytata hozzánk. Míg nálunk voltak Laca és Bálintka velük ment a játszótérre, egyik nap pedig Édesanyja és Apuka elmentek a színházba. Délután volt amikor elindultak és mire hazajöttek, arra Nagymama és Nagytata meg is vacsoráztatta és meg is fürösztötte a gyerekeket. Nagytata hamarabb elutazott, Nagymama maradt még egy hetet. Ezalatt kötött Bálinktának egy szép sálat. Édesanyja még párszor el kellett menjen a fogorvoshoz, azalatt Bálintka és Laca Nagymamával játszottak a parkban. Hamar lejárt ez a hét és hétvégén, amikor Apuka a fiukkal elment a Praktikerbe, Édesanyja elkísérte Nagymamát a buszhoz, hogy hazautazzon Nagytatához.

Bálintka simogat

Ma reggel le akartam tesztelni, hogy Bálintka tényleg érti-e hogy mi is az a simogatás, mert tegnap az volt az érzésem. Kicsit durva még a mozdulat, de hasonlít a simogatáshoz. Mondom ma reggel, Bálintka simogasd meg Lacát. Erre Bálint az ő durva módján végighúzza a kezét a Laca arcán. Azt mondja Laca: Bálint! Így lekapirgálod rólam a festéket!

Végre alszunk éjjel!

Már régóta készültem rá, de január másodikán eldöntöttem, hogy nekifogok az alvásprojektnek. 2 év és 8 hónap telt el úgy, hogy nem aludtam át az éjszakákat és nem mertem feltenni a fülemre mindkét fülhallgatót, hogy nehogy ne halljam meg a gyerekeket ha felébrednek, eldöntöttem, hogy elég volt. Tehát, január másodikától kezdve Bálintkát lefektettem a kiságyba, ami össze van tolva a nagyággyal, és addig mondtam a József Attila Altató című versét és addig simogattam Bálintkának a hátát, amíg elaludt. Aznap éjjel még felkelt egy párszor, de összességében nem telt rosszul az éjszaka, csak reggel 6 után szoptattam meg. Ezen nagyon felbuzdultam és úgy döntöttem, hogy folytatni fogom amit elkezdtem és legalább 2 hétig nem hagyom abba, hogy lássuk hogy alakulnak az éjszakáink. Közben eltelt egy olyan éjszaka is, amikor nem tudtam Bálinktát egyáltalán megszoptatni, mert fogorvosnál voltam ideget öletni és érzéstelenítőt kaptam. Szerencsére ez az éjszaka is aránylag könnyen eltelt. Aztán egyik alkalommal én nem tudtam valami miatt bemenni Bálintkához amikor megébredt és nagy meglepetésünkre Zalánnal sokkal hamarabb visszaaludt, mint velem.

Egy idő után azonban mintha romlani kezdett volna a helyzet, mintha Bálintka többször ébredt volna meg az éjszaka folyamán, végül már a 2 hét utolsó éjszakáján 2 óra körül odavettem magam mellé és szoptatva-szúnyókálva telt az éjszaka további része. Reggel mikor Zalán ezt meghallotta kijelentette, hogy az nem lehet, hogy feladjuk, akkor ezután inkább ő alszik Bálintka mellett, próbáljuk meg úgy is. Ez bizonyult a legjobb ötletnek, azóta Zalán alszik Bálinkta mellett, én pedig átkerültem Laca mellé. Én Bálintkát pizsomába öltöztetem, megszoptatom, utána pedig jó éjt kívánok neki és átadom Zalánnak. Zalán beteszi a kiságyba, Bálinkta pedig kötelességtudóan hasra vágja magát és rövid időn belül már alszik is. Én mindeközben Lacát öltöztetem pizsomába, majd mesélek neki ameddig Zalán megérkezik. Nagyon fura számomra, hogy 9 óra körül már ki is jöhetek a gyerekektől és amíg lefekszem nem kell többet bemenjek hozzuk!

Így tehát eddig sikerrel járt ez a projekt, bár még nem szeretném elszólni magam, mert Bálintkának eddig 8 foga nőtt ki, még legalább 8 olyan kinő ami megviselheti. És hát nem tudom hogy miért, de a fülhallgatóval még mindig nem merem eltakarni mind a 2 fülemet.

Tapsi-tapsi

Bálintka sok-sok mesét hallott születése óta, mindig hallja amit Lacának olvasok, most pedig rájöttem, hogy nem csak hallja, hanem hallgatja és érti is. Valamelyik nap a "Borzas a cirkuszba megy" című mesét olvastam, amiben Borzas a kiskutya fellép a cirkuszban és sokat van szó a tapsról. Bálintka ahányszor hallotta a mesében a taps szót, boldogan mosolyogva rámnézett és tapsolni kezdett. Erről aztán eszembe jutott az a jelenet amikor Laca tapsolt először. Kb. ugyanakkora lehetett mint most Bálint, neki a mókusról olvastam egy versikét, egy olyan könyvből ami még az Apukáé volt gyerekkorában.

Mókus ugrik ide-oda

mint egy híres akrobata

sok-sok tapsot kapna érte

a cirkuszban, ha fellépne.

De ez nem is érdekli őt

sose hagyja el az erdőt

kosztja se sok gondot okoz

mogyoró és fenyőtoboz.

Laca is boldogan tapsolt amikor a versben a taps szóhoz értem.

Ezek az élet apró örömei :)

Szilveszter

A család idén Újszentesen szilveszterezett Valdman Kingáéknál. Szilveszter előtt 2 nappal Édesanyja, Apuka, Laca és Bálintka beültek az autóba, Édesanyja vezetett. Apuka, Laca és Bálintka kiszálltak a botanikus park melletti Kauflandnál, színes és fahajas bogyókat vásároltak, aztán elsétáltak a botanikus parkba és ott nagyon jól érezték magukat. Édesanyja elment Újszentesre, ott találkozott Kingával és Emesével, megbeszélték hogy milyen ételeket fognak szilveszterre készíteni, aztán együtt elmentek megvásárolni a hozzávalókat. Mikor minden meglett, akkor Édesanyja visszaült az autóba, a botanikus park előtt már várt rá Apuka, Laca és Bálintka és együtt jöttek haza. Itthon Édesanyja elkezdett készülődni a szilveszterre, sajtos perecet sütött, ebben Laca és Bálintka is segítettek neki. Aztán meggyes-áfonyás sütit készített, fasírtot gyúrt, végül töltött tojást készített. Mikor minden meglett és eljött az ideje akkor mindenki elkészült és együtt elmentek Újszentesre. Ott a háziak, Kinga, Emese és Zoltán már vártak rájuk, Hamarosan vacsoráztak, aztán a gyerekek elmentek lefeküdni. A felnőttek megvárták az újévet, majd ők is lefeküdtek. Másnak nem sietett senki haza, Apuka, Édesanyja, Laca és Bálintka végül estére értek haza. Másnap reggel Laca boldogan mondta, hogy "Nagyon jól telt Emesénél"

Laca sziporkázik mostanában

Meséli egyik nap Laca nagy lelkesedéssel Apukának, hogy: megyek az erdőben a Lada Nivámmal, hát egyszercsak van előttem egy nagy tüskés fa, nem tudok továbbmenni.

Apuka: Miért nem kerülöd ki?

Laca: Hááá' tényleg! Tiszta igaz! Ez jó ötlet! Kikerülöm.

Nagy adag Jókai bablevest készítettem, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, otthonról (disznóvágásból) kapott füstölt hús, fuszulyka, murok, petrezselyem, csipetke, nem sorolom tovább. Esszük ketten Lacával, mikor kifogy a tányéromból fellállok, hogy még tegyek, s mondom, csak úgy magamnak, Te, ez a leves nagyon finom! Mire Laca: Az enyém is nagyon finom!

Ma reggel arra ébredtünk, hogy kint minden havas. Később, mikor már készülődtünk kimenni látom, hogy megint havazik. Hívom Lacát, hogy nézze meg milyen szépen havazik. Nézi-nézi, egyszer csak megszólal: Ünnepi hangulat.

Január végén Rékáék jönnek hozzánk látogatóba, már alig várom. Mondom Lacának, aztán nemsokára jön hozzánk Tibike. Vajon Tibike tudja az autómárkákat? (Persze én tudom, hogy Tibike már nagyon régóta tudja őket). Persze hogy tudja, megtanítottam, válaszolja Laca.

Adventi naptár mesékkel

Fontos elhatározásra jutottam az idei Adventi naptárral kapcsolatosan. Vekerdy Tamás írja a 2011-es év utolsó Nők Lapjában, hogy milyen nagyszerű ötlet az Adventi naptár zsebeibe minden napra egy mesét tenni, amit a család együtt olvas el. Lehetőleg olyan történetek legyenek, amik a családról, az együtt megélt eseményekről szólnak. Ezek az együtt olvasott, újra átélt történetek erősítik a családtagokban az eggyétartozás érzését.

Elkezdem tehát, amolyan Bartos Erika stílusban írni a történeteket, amik majd belekerülhetnek az Adventi naptárba, mert hát hol is lennéneke ezek jobb helyen mint a blogon. Aztánt november végén kiválogatom őket. Hamarosan jön is az első.

Ezen kívül feltétlenül lesz mézespogácsa is a naptárban!

Egyik reggel megírtam a Szilveszterről szóló mesét, hozom Apukának, hogy olvassa fel, szerinte jó-e. Elolvassa, remek, de még egy-egy helyen hozzatenne, kiegészítené. Mondom persze, tegyél egy csillagot ahova gondolod. Mire Laca "Az egy mézespogácsa lesz-e Apuka?" (Mi más lehetne valami ha csillag alakú?)

Tegnapi aranymondások

Minden második reggel főzök egy presszó kávét. 2 személyes a presszó, egy adagot megiszok, egy adagot megtartok másnapra. Így hát minden második reggel amikor fő le a kávé, csuda tudja, hogy miért, feltartom a mutatóujjamat, és mondom, hogy "Ha! Kotyog a kávé". Erre tegnap reggel mikor fő le a kávé, Laca engem megelőzve feltartja a kicsi mutatóujját, és monjda, "Ha! Szortyog a kávé".

Tegnap tejet vásároltunk a Kaufland előtti autómatából, hazafele jövet, látjuk, hogy rengeteg galamb szedeget valamit, biztosan valaki letett oda kenyeret, egyet-mást. Mondom, nézd Laca, vajon mit esznek ezek a galambok. Mire Laca "Mit majszolnak azok a galambok?"

A hinta

Nagyon hasznos dolog a konyhaajtóba felakasztható hinta. Már akkor odakerült amikor Laca volt kb. 9 hónapos, erről írtam is akkor. Most inkább Bálnitka hintázik benne, néha irigységből Laca is belekérezkedik, de most már ő nem élvezi annyira, fontosabb dolgai vannak. Amikor Laca alszik és Bálintka hintázik, olyankor nagyon jó dolgom van, mindent el tudok rendezni a konyhában, még sepregetni is sikerül. Minden anyukának akinek 2 év alatti, de már ülni tudó gyereke van ajánlom a hintát. Feltétlenül a konyhaajtóba :)

(Majd mekérem Apukát, hogy készítsen egy jobb képet és akkor majd kicserélem, nekem a mozgó gyereket ennyire sikerült lefotózni)