2010. június 1., kedd

Hogy csinal a nyuszi?

video

2010. május 28., péntek

Újra Temesváron

Tegnap ismét visszaérkeztünk Temesvárra. Miután itt voltunk 3 hetet, az elmúlt másfelet megint Medgyesen, illetve Sároson töltöttük. Sok mindenkivel találkoztunk és mindenki megállapította, hogy Laca ahogy telik az idő egyre aranyosabb. Sároson érte őt a legtöbb inger, az alvásán is látszott, hogy jobban kifáradt mint máskor.
Hétfőn érkeztünk Sárosra, mikor megérkeztünk először is megcsodáltuk az állatokat, csirkéket, macskákat, kutyust, ezek vannak az udvarunkban. Utána Laca önszorgalomból elég gyakran odament a csirkék borítójához, leguggolt melléje, és hosszasan nézte a csirkéket és beszélt velük. Aztán szintén hétfőn bejött egy traktor az udvarunkba, azt is figyelmesen megnéztük, és Jóska, aki a traktort vezette, még dudált is Lacának mielőtt kiment az udvarból. Estefele Nagytata felszerelte a trambulint, Laca abban is aktivan részt vett. Rakosgatta a kicsi rugókat egyik dobozból a másikba, később be is mászott a nagyobbikba és ott hancúrozott, hol kimászott, hol visszamászott. Mikor a trambulin készen lett, akkor belemásztunk ketten és jót hancúroztunk, Laca nagyon élvezte.
Kedden újabb attrakciók, először is rajzottak a méhek. Mikor lecsendesedtek az egyik faágon, akkor tisztes távolságból megnéztük őket. Később Nagytata előhozta a fonott tölcsér alakú kosarat, amivel a méheket fogta be. Az rá volt erősítve egy kb. 2 méteres karóra, azt is megcsodálta Laca teljes hosszában. Aztán Nagytata méhész ruhába öltözött és hálón keresztül látott bennünket. Ha ez mind nem lenne elég, akkor este még egy szekér is bejött az udvarba, 2 ló húzta, egy fehér, meg egy fekete. Laca nagyon magyarázott nekik, szerintem ha engedtem volna közel ment volna hozzájuk. Hihetetlen, de egyelőre még semmi félelemérzet nincsen Lacában, erről tanuskodnak a fején és testén levő piros foltok és karcolások is.
Szerdán lementünk ketten az üzletbe. Én úgy képzeltem el, hogy elsétálunk és visszasétálunk, de amíg Laca a földön volt, addig nem tudtunk haladni. Előszöris minden kavics érdekes ami a földön van. Aztán elment mellettünk egy traktor, azt megcsodáltuk, jött egy kutyus, azt is megcsodáltuk, akkor érkezett egy szekér, ahol a ló mellett futott a kiscsikó is. Summa summárum nem tudtunk sétálva haladni, csak úgy ha Laca az ölemben volt.
Látva, hogy Laca mennyire jól érezte magát Sároson kicsit sajnálom, hogy a nyár első felét nem ott fogjuk tölteni, de ettől eltekintve biztosan jól fogjuk töltetni :)

2010. május 19., szerda

Családi hagyomány

A családunkban az a legenda járja, hogy nekem is és a nővéremnek is azért van ennyire dús hajunk, mert 1 éves korunkban Nagytatánk kopaszra nyírt minket. Így én is ennek megfelelően cselekedtem és miutána Laca betöltötte az 1 évet levágtam kopaszra a haját. Eddig babafrizurája volt, elől alig volt pár miliméteres a haj, a feje búbján pedig volt egy nagy bóbita, ami hintázás közben kedvesen lobogott.
Maga a hajvágas simábban ment mint gondoltam. Zalán a tükör elé ült, ölbe vette Lacát, én pedig a hajnyíróval szépen körbesétáltam, semmi sírás, semmi méltatlankodás nem volt közben. Zalán az eredményen felbuzdulva megkért, hogy akkor már vágjam le neki is kopaszra a haját. Íme az eredmény:



2010. május 5., szerda

Laca 1 éves

Áprilia 29.-én Laca betöltötte az 1 évet. Szerintem még soha senki nem ünnepelte meg ennyiszer a szülinapját. Ünnepeltünk Udvarhelyen a nagyszülőkkel, aztán a napján mi 3-an, a család, pénteken Ramona jött át tortával és ajándekkal, szombaton a haverekkel, vasárnap a temesvári barátnőimmel és családjukkal. Erre a sok ünnepre sok tortát sütöttem, mindeniket úgy próbáltam készíteni, hogy Laca is ehessen belőle, tej és tojásfehérje nélkül, lehetőleg kevés cukorral és sok gyümölccsel. Amelyik szerintem a legjobban sikerült azt Laca meg sem kóstolta, ellenben azt ami olyen volt mint ha keksz lett volna almával a tetején azt nagy élvezettel fogyasztotta :)

2010. április 27., kedd

Mindenhol jó, de legjobb otthon

Vasárnap visszaérkeztünk a kirándulásunkból. Nagyjából a terv szerint haladtunk és mindenhol nagyszerűen éreztük magunkat. Igazi kikapcsolódás volt nekem, nem kellett főzésre, takarításra, ilyenekre koncentráljak, csak arra kellett gondom legyen, hogy Laca jól érezze magát.

Laca valószínűleg jól is érezte magát, mert ez alatt a hónap alatt megtanult járni. Mikor elindultunk Temesvárról, akkor már nagyon ügyesen ment a bútorokba kapaszkodva és nagy ritkán 1-1 lépést fogózás nélkül is megtett, de igazán nagyon ritkán. Aztán Kolozsváron gyakorlatozni kezdett, napról napra fejlődött és egyre több és több lépést meg mert tenni fogózás nélkül. Most már annyira jól megy neki a járás, hogy odakint is le tudom tenni egy-egy rövid időre.

A 4 hétből, amíg oda voltunk, hármat Tibikével együtt töltöttünk, aminek külön nagyon örülök, mert a 2 unokatestvér nagyon jól összeszokott a végére, nagyon aranyosan játszottak együtt. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ültek valami játék mellett és azt együtt piszkálták, egyáltalán nem. A közös játék az volt, hogy Tibike átszaladt egyik szobából a másikba, Laca pedig utánatotyogott. Mikor meglátta Tibikét akkor mindig hangos hahotázásban tört ki, erre Tibike persze kacagással válaszolt és átiramodott a másik szobába, Laca utána, és ezt hangos kacagás közepette hosszasan tudták együtt játszani. Olyan bújócskafélének lehetne nevezni. Ezenkívül esténként együtt pancsoltak a fürdőkádban, amit szintén mindketten élveztek.

Közben, április 18.-án megünnepeltük a Tibike 3 éves szülinapját is, sajnos én aznap pont nagyon meg voltam hűlve, de ezt leszámítva jól telt, ott voltak a Tibike Szentgyörgy-i nagyszülei, Szili, Iza, no meg a mi családunk, Rékáék, Csannáék és mi hárman.

Nagy bánatomra sem Sárosra, sem Kadicsfalvára nem jutottunk el a sok esős idő miatt, ezt majd legközelebb feltétlenül be kell pótoljuk.

2010. március 26., péntek

A terv

Holnap hosszú útra indulunk.
Elmegyünk Váradra, ott egy pár órás szünetet tartunk, meglátogatjuk Krisztinát, akit az egyetem elvégzése óta nem láttam és akinek azóta született egy kislánya.
Estére Kolozsvárra érkezünk Rékáékhoz és majd ott töltünk több mint egy hetet.
Rékáékkal közösen átautózunk majd Húsvét után Medgyesre (vagy Sárosra, ha szép lesz az idő), ottmaradunk hétvégéig.
Udvarhely következik, ott is töltünk egy hetet. Közben valószínű szombaton átruccanunk Kézdire Izáékhoz, d.e. megyünk, d.u. jövünk is vissza Udvarhelyre.
Utána még egy hét Medgyesen (vagy Sároson), mikor az is lejár, akkor sietünk vissza Temesvárra, hogy majd a Laca szulinapját tudjuk itt megünnepelni.

Laca, a szerelő