2011. január 20., csütörtök

Páááá!

Nagyon büszke vagyok a fiamra! Ezen a héten és remélhetőleg a következőn is itt van nálunk Csanna. Ezt én ki is használom, eddig minden nap elmentem valahova. Ilyenkor mindig többször elmondom Lacának, hogy el fogok menni, hogy mikor, hogy hova és hogy mikor fogok hazajönni. Aztán mikor eljön az ideje, akkor felöltözöm és mondom neki, hogy "szia Laca", ő meg csak könnyedén ennyit válaszol: "Pááá!" és már folytatja is a pont elkezdett tevékenységét. Jó érzés így menni el itthonról, hogy szemmel láthatóan jól érzi magát Nagymamával és bízik benne, hogy hazajövök akkorra amikorra ígértem. Nagyon büszke vagyok rá!

2011. január 13., csütörtök

Van nevem!

Az új esztendő elhozta nekem is a nevem, most már Laca úgy szólít engem, hogy Ééééé. Én mindig édesanyjának emlegettem magam előtte, ebből ő egyelőre a kezdőbetüt használja, de én így is el vagyok olvadva.
Amióta megírtam a Laca szókincse című bejegyzést, azóta hihetetlenül kibővült a szókincse. A szavaknak csak az első szótagját használja egyelőre, de szinte minden szót (vagyis az első szótagot) használ már.