2017. május 14., vasárnap

Kadicsfalvi rózsaültetés

A Laca 8-ik szülinapját Kadicsfalván is megünnepeltük. A Messi-életrajz és a finom csokitorta mellé mindkét fiú kapott 1-1 szép rózsatövet, amit a Gabi mama segítségével el is ültettek.

A sárga rózsabokornak Laca a gazdája, majd mindig mikor Kadicson jár, meg fogja locsolni.


A rózsaszínnek meg Bálint viseli majd gondját.


Reméljük hogy meggyökereznek szépen az új helyükön.


A két kis kertészlegyénynek mostmár szó szerint is lesz mit locsolgatnia tavasszal.


Nőjjetek nagyot mind!

2017. május 8., hétfő

Bánsági Magyar Napok 2017, Aprókák táncelőadása

Az idén mindkét fiunk ugyanabban a néptánccsoportban ropja. Elkészültek a "Sétálunk, sétálunk" című koreográfiával (Lacának ez volt a tavaly is, de legalább Bálintnak új volt :)  ).

Ez az első előadás amin Bálint részt vesz, előtte, öltözködés közben be is vallotta h nagyon izgul. De ő olyan pozitívan izgul valahogy, nem gondterheltségként nyilvánul az meg, hanem ugribugriságban, vidám, izgatott felkiáltásokban, pár ölelésben, amit azért ad hogy kapjon ő is :)

Laca pedig nagyon laza volt, ő már túlvan ezen egyszer. Viszont ő is bátorította Bálintot, megnyugtatta hogy együtt lesznek ott, ne aggódjon.

Az újszentesi kúltúrotthonban volt a fellépés, este 7től. Videó: Bánsági Magyar Napok 2017, Aprókák táncelőadása.

Pár fotót is készítettem, itt épp a színpadbejárás látható, megismerkednek a gyerekek azokkal a pontokkal amiket majd el kell foglaljanak a fellépéskor:


Ének, tánc, jókedv, sok gyönyörű gyerek. Ez még a főpróba, de az igazihoz képest csak két kis mellény hiányzik:


Az utlosó simításokat is elvégzik a fiúk mielőtt a színpadra lépnek megint:


Míg van még idő, lebilincselve nézik a többi tánccsoport előadásait:


A fiúk végül nagyon szépen táncoltak, az egész csoport is, persze, és végül nagyon feldobódva hancúroztak még a megüresedett színpadon. Erről készítettem még pár mozgás-tanulmányt:




Ezen a következő fotón nagyon tetszik a mozdulat, az egyenes hát, szépen kinyújtott láb, szorosan test mellett tartott könyök:


Itt pedig a színészi tehetséget, a prádára lopakodó kis oroszlán mozdulatait örökítettem meg:


A szerk. megj: senki nem sérült meg, vidám kacagástól volt hangos a színpad :)

2017. május 7., vasárnap

A világosi várnál

Április másodikán beültünk az autóba és elgurultunk a közeli, Arad megyei Világos helyiségbe, ami fölött magasodik egy régi várrom. Szabadidőruhás, rövidujjús idő volt, ideális kirándulóidő.
Itt már sétálunk is felfele, közben ment a nagy dumaparti, mögöttünk a falu,


előttünk a várrom, a gyerekek szerint iszonyú messze van még, de kitartásra biztatjuk őket és battyogunk előre:


Az arrajáró krosszmotoros(ok) elől tisszességtudóan kitérünk, és nekem bizsereg a tenyerem: húznám én is szívesen a gázmarkolatot:


Közeledünk, a várnak már a részletei is jól kivehetők, felette a Hold, Borón pedig egyik fiútol kapott
kis gyermekláncfű virít:


Mikor elérjük a cserjést, egyet pihenünk a gyéres árnyékban. Itt sorban készít mindenki Édesanya-mellett-ülős-képet:


A pihenő alatt fotózgatom ahogy a várrom felett, körül, alatt, mellett siklóernyősök keringenek, egyik tandem-ernyő, azért lóg ott annyi láb:


Egy szép kis gyík is megnézeget minket, és persze mi is őt. Találgatjuk hogy vajon hányadik farkát viseli éppen, mert nem sikerült már a színeit tökéletesen beállítsa a teste többi részéhez képest:


Mikor már a vár tövében levő szoros ösvényen vagyunk, pár biciklis kivárja míg átjutunk egy kis sziklás szoroson, aztán ők ott lazán leereszkednek bicajjal, ahol mi csak szinte négykézláb tudtunk feljutni a poros köveken:


Végre felérünk, körbejárunk h felfedezzük a helyet. Minden irányba szép a kilátás, erdők, szőlősök, a látvány pihentető. Mások is hasonlóképpen érezhetnek:




Még a falu elrendezése is olyan szép rendszeres hogy öröm nézni:


A fiúkkal teljesen körbejárjuk a várat, nézzük a (nagyon) közeli siklóernyősöket, a távoli felszállópontjukat, majd egy nagyon jót uzsonnázunk és cikkcakkban heverészve pihennek Boróval:


Mikor már az árnyékaink jó hosszúra nyúltak, elindulunk hazafelé. Szép napunk volt ez is :-)
Sziasztok!

2017. április 22., szombat

Fociznak a fiúk

Laca és Bálint rengeteget fociznak, minden alkalmat megragadnak rá: ha esik, ha fuj a szél, ha süt a nap, ha reggel van, ha este. Mikor hazaérek a munkából, legyen az este 6 vagy 7, az elso kérdés (sokszor köszönés helyett is akár) az hogy "Apukaaaa, mehetünk focizniiii?"

Hihetetlen fejlődésen mentek kereszül mindketten, öröm nézni hogy hétről hétre ügyesebbek, újabb és újabb cselt vetnek be, pontosabbak a passzok, a lövések, egyre erősebbek a rugásaik, egyre erősebb lövéseket védenek ki, kezdenek már összedolgozni is a pályán, felismerik az ellenfél szándékát.

Pár kép hogy emlékezzünk majd hogy a fiúk 6 és 8 évesen milyenek voltak a pályán.