2010. december 29., szerda

Fius játék

Lacának az Angyal, többek között, hozott egy kicsi játékbabakocsit, mert látta az Angyal a játszótéren, hogy nagyon szereti. Tényleg szereti, itthon is elég sokat foglalkozik vele, de olyan fius módon. Egyik jó játék, hogy felállítgatja a kicsi fa jelzőtábláit, aztán nekimegy a babakocsival, mire mind feldőlnek, és ő ennek fölöttébb tud örvendeni, kezdi előlről. Megint felrakja, megint nekimegy a babakocsival, ledönti, örül, stb.
Ma azt találta ki, hogy a baba "má", vagyis mászik. Előkészítette a nagyszobai széket és addig ügyeskedett míg a babakocsi megállt rajta. Aztán, hogy addigra Zsuzsi baba már fejjel lefelé lógott ki a babakocsiból, az már teljesen mellékes :)



2010. december 21., kedd

Hajvágás

Ekkora volt:


Ekkora lett:

Szánkózás

Ajnának a 3 éves születésnapját szánkózással ünnepeltük meg. Sajnos Temesváron nem olyan egyszerű a szánkózás, hogy csak kimegyek a blokk mögé és már ülök is fel a szánkóra, el kellett utazzunk Temesvártól 34 km-re, ahhoz hogy egy tisztességes dombot találjunk, de így is nagyon jólesett.

Íme az ünnepelt:


Indulhatunk:


Nagy ez a domb:


Laca első lesiklása előtt:


Ideje megpihenni:


Nagy szerencsénk volt, hogy vasárnap elmentünk szánkózni, mert aznap nagyon szép idő volt, de már hétfőn olvadni kezdett a hó, lehet hogy az idén nem lesz több alkalmunk szánkózni.

2010. december 17., péntek

Hordozókendő és mosható pelenkák

Megtisztelő meghívásban volt részem, Ioana Vartosu, aki itt Temesvaron a Scoala Mamei Juniort vezeti megkért, hogy tartsak előadást a hordozókendőről, mutassak be néhány kötési módot. Így aztán tegnap este a Mallban jártam, ahol sok-sok kismama volt, és a hordozókendőn kívül a mosható pelenkák is szóba kerültek. Erre nem voltam felkészülve, úgyhogy nem volt nálam egy sem, hogy bemutathassam, de a lányok sokat kérdeztek és én készségesen válaszolgattam a kérdéseikre. Volt köztük olyan akin látszott, hogy már utánanézett az interneten a mosható pelenkáknak, érdekelte őket amit mondtam.
Végül szóba jött a hordozókendő, mivel terhes kismamák voltak jelen, ezért főleg olyan kötési módokat mutattam, amit szülés után lehet használni. Kettőt olyant, ahol a baba bölcsőfekvésben van, egyet ahol elől függőlegesen, és a legvégén kérte az egyik csaj, hogy mutassam meg milyen is az a csípőhordozás, így azt is megmutattam.
Örülök, hogy ezek a témák iránt ma már érdeklődnek a kismamák, ez nem azt jelenti feltétlenül, hogy mosható pelenkát fognak használni és hordozni is fognak, de legalább nem zárkóznak el a téma elől.

2010. december 15., szerda

Mit tesz egy rosz döntés

Ma már gyönyörű, havas tájat látok, ha kinézek az ablakon, de az elmúlt héten még eléggé esős idő volt itt Temesváron.
Szerda délelőtt a szokásos kimenésünk idején kinéztem az ablakon és láttam hogy pont nem esik, gondoltam kicsit kimegyünk. Igen ám, de nem vettem észre, hogy mire mi felöltöztünk, elkészültünk és leértünk a földszintre addig el kezdett esni az eső. Gondoltam magamban, hogy nem gond, Laca babakocsiban ül, ráteszem a babakocsira az esővédő nylont és úgy elsétálunk ketten a Mária térre megvenni a Nők Lapját, addig is levegőzünk legalább. El is indultunk, de az eső ahelyett, hogy csendesedett volna, inkább egyre jobban rázendített, zuhogó esőben tettem meg az oda, meg vissza vezető utat is. Ez önmagában nem lett volna gond, csak azzal nem számoltam, hogy az esővédő nylon nem takarja el a Laca cipőjét. Erre mondjuk még Laca is rásegített, mert ki-ki egyenesítette a lábát és akkor még jobban verte az eső. Mire hazaértünk, arra már teljesen elázott a kicsi cipője. Aztán csütörtök folyamán Laca köhécselni kezdett, ezért aztán csütörtökön este lementünk ketten a patikába fenyőszirupot venni (Zalán Németországban volt), és akkor is a lehető legrosszabb időt fogtuk ki. Pedig a patika nagyon közel van, csak ki kell menni a blokkból és átmenni kétszer az átjárón. Szóval ez a séta sem tehetett jót, annak ellenére, hogy nagyon fel voltunk öltözve.
Így aztán most lábalunk ki a hűlésből, de eléggé furdal a lelkiismeret, hogy ha szerdán inkább úgy döntöttem volna, hogy visszafordulunk, akkor valószínű, hogy a hűlést is megúsztuk volna. Mit tesz egy rosz döntés...

2010. december 13., hétfő

Laca szókincse

Laca szókincse napról napra bővül, bár egyelőre még inkább csak szótagokból áll.
A legfontosabb szó egyelőre az, hogy Za. Laca apukát nevezi így, de naponta milliószor emlegeti mikor nincs itthon, sőt most már mesél is róla a maga módján. Egyik fontos sztori, hogy amikor egyszer sétálni voltunk, Zalánnak a fejére csepegett az ereszből a víz, mivel séta előtt nem sokkal esett az eső, ezen pedig mindannyian jót nevettünk. Ezt Laca úgy meséli el, hogy először mondja, hogy Za és közben mutatja a fejét. Utána mondja, hogy zzzz, márminthogy víz csorgott az apuka fejére, legvégül bemutatja, hogy ő ezen hogy kacagott. A másik fontos sztori, hogy Za ba to, ez azt jelenti, hogy Zalán beletette a tojást a teflonba. Közben persze mutatja is amit mesél, ettől lesz érthető a sztori. Azt is sokat emlegeti, hogy Za, brrrrr, ez azt jelenti, hogy apuka elment valahova az autóval.
A másik fontos szó, az a zzzzz, ami vizet jelent, mint azt már fentebb említettem. Laca olyan mint egy kis ruca, egész nap vízzel játszana, feláll a konyhapult mellett a székre, és mutatja nekem, hogy melyik edénybe töltsek neki vizet, azt azután egyik edényből tölti át a másikba a végtelenségig, vagy addig ameddig a víz elfogy. (értsd: a konyhapulton landol)
Ezen kívül sok szó van még:
te, közben magára mutat - saját magát nevezi így
dööőőőő, ehhez mindig egy kézmozdulat is társul - ez nagyot, sokat, hosszút jelent
iiiiííííí, ehhez behúzott nyak és egy grimmasz társul - ez azt jelenti kicsi
em, közben rázza a kezét - ez nemet, határozott nemet jelent
szisz - cici
má - ez több mindent jelent, azt is hogy mászik, azt is, hogy a másik, azt is hogy máj, attól függ hogy pont mit csinálunk
baba - ezt olyankor mondja, mikor kérdem hogy ki van a tükörben, vagy olyankor mikor kérdem, hogy ki van a hasamban, vagy ha gyereket/gyerekeket lát egy fényképen, még akkor is ha magát látja
to - tojást jelent
óóó - ez az olaj
szt - ez a liszt
ba - ezt arra mondja Laca, hogy valami benne van valamiben, vagy hogy bele fog tenni valamit, vagy hogy tegyünk bele valamit, stb.
bá - bácsi
ma - nagymama
brrrr - autó, ha kicsit másképp hangzik, akkor hideget jelent
ham-ham - ez az evéssel függ össze
pááá - ezt akkor mondja mikor elbújik valahova
tá-tá - ezt integetés közben szokta mondani
ezeken kívül mutatja, hogy hogy csinálnak az állatok, elég sokat tud már.

És érdekes módon annak ellenére, hogy már eléggé bő kezd lenni a szókincs, nekem még sehogy sem mondja, nekem nincs nevem. Ha tőlem szeretne valamit Laca, akkor egyszerűen rámmutat, vagy még egy döm-mel is megtoldja.


2010. december 11., szombat

Játszóházban

... a kis művész úrral.

2010. december 9., csütörtök

Adventi naptár

Elkészítettem életem első adventi naptárját, a receptet és az ötletet innen vettem. Csak 8.-ától kezdődik, mert akkorra lett kész :D






2010. november 26., péntek

Utolsó hét Németországban

Ez a hetünk elég mozgalmas volt, hétfőn d.e. bementünk Lacával Villingenbe és ott töltöttük el a délelőttöt. Amikor Villingenbe megyek, akkor mindig egy parkolóházban hagyom a kocsit, de hihetetlen, hogy milyen szűkekre szabják azokat a parkolóhelyeket. Most már igazán értem a kicsi városi autó elnevezést, a miént egyáltalán nem fér be ebbe a kategóriába.

Kedden d.e. ismét elmentünk Kappelbe az állatkerbe, erről már többször szó esett. Kedden d.u. vollézni voltunk Neuhasenben, utána pedig grilleztünk. Laca most már teljesen tisztában van a grillezéssel, és mikor meglátja a rácsot már mutogat, hogy tegyük fel rá a húst, amit aztán megeszünk, itt teszi be a kezét a szájába.

Szerdán Königsfelden voltunk a strandon, a Zalán kolegái közül egy páran mikor meghallották Zalántól, hogy mi oda készülünk eldöntötték, hogy ők is jönnek. Utólag kiderült, hogy ők tudták, hogy ott is van vollépálya és főleg azért jöttek, nem azért, hogy velünk fűrdőzzenek. Lacának is nagyon tetszett a strandon, a gyerekmedence nagyon vagányul meg van csinálva. 3 kicsi medencéből áll, minden medence más más szinten van. A legalacsonyabban és a legmagasabban levő között lépcsőn lehet közlekedni, a többiek között kicsi, rövid, kisgyerekeknek való csúzda van. Aztán helyenként a medence szélén csorog vagy 5 helyen a viz, akkor másik helyen úgy néz ki mint egy kis szökőkút, szóval nagyon hangulatos. Sok gyerek volt és szemmel láthatóan kisebbtől nagyobbig mindenik élvezte.

Csütörtökre a Zalán kolegái szerveztek egy hivatalosabb bulit, kimentünk valahova az erdő szélére, ott volt egy faházikó, előtte grillrács. Egy kosárban sok-sok labda meg egyéb játékok, volt ott ping-pong asztal, szóval egy ilyen kikapcsolódóhelynek lehet nevezni. Sajnos csütörtökre eljött a rosz idő is, de azért úgy döntöttünk, hogy elmegyünk. Ez ilyen ha jösztök lesztek, ha hoztok esztek alapon volt szervezve Ott Zalánnak sok-sok kolegájával összeismerkedtem, csak persze túl sokan voltak és valószínű más helyszinen már nem ismerném meg őket. Laca ott is nagyon jól érezte magát. Mielőtt az eső eleredt volna sokat jött-ment, játszott a labdákkal, sorban kipróbálta őket :)

Aztán pénteken, szombaton nem mentünk sehova, mert sokat esett az eső, ilyenkor nehezebben telik el a nap, Lacán is látszik, hogy kívánkozna kimenni.

Aztán a hétvégére Zalán ismét kapott egy motrot kölcsön. Ez úgy történt, hogy az egyik kolegájával beszélgetett, Gerddel, a múlt hét egyik napján és addig-addig folyt a szó, míg kiderült, hogy a hétvégén Gerd megy el Forma 1et nézni, mert most vasárnap itt volt a futam Németországban és felajánlotta Zalánnak, hogy mivel neki amúgy sincs szüksége a motrára, hozza el Zalán és motorozzon egyet a hétvégén. Egy Yamaha XT600-asról van szó. Akkor ha már motor volt, akkor ugye menni is kellett valahova :) Zalánnak pár kolegája csatlakozott, hogy eljön velünk a RavennaSchluchtba, a Ravenna, szerintem inkább patak, szorosba. Így aztán vasárnap reggel 9kor gyülekezni kezdtek az emberek itt nálunk Obereschachban, először megjött Andreas (akivel Konstanzban és Schaffhausenben voltunk) a motrával, aztán megérkezett Horst (akit én inkább Herr Naethernek kellene emlegessek, mert ő egy 60 év fölötti úriember) a feleségével Brigittevel a VW dubájukkal, aztán megjött Klaus, szintén motorral, végül megérkezett Michel és Annette, autóval. Én bekéreztem a Michelék autójába, (sporlós gondolatmenetem az volt, hgoy minek menjünk 3 autóval, ha 2ben is elférünk :) ) így aztán 3 motorral és 2 autóval, összesen 9-en elindultunk kirándulni.

Nagyszerüen telt a nap, maga a szoros egy olyan másfél órás sétaút volt, utána megálltunk, megettük az otthonról pakolt szendvicsinket. Megkóstóltuk a híres feketeerdőtortát, aztán visszasétáltunk a kocsihoz. Onnan a TitiSee-hez mentünk, de ott csak keveset maradtunk, mert nagyon zsúfolt volt a hely, rengeteg turista volt, így aztán végül a visszafeleúton, Villingen előtt kb. 8 kmvel álltunk meg valahol és ott ittunk, hát ki egy kávét, ki teát, volt aki még sütizett is.

Ez volt az utolsó kirándulásunk Németországban, utána már csak a hazaút következett, egy hihetetlenül megpakolt kocsival...

---és papírszámtáblákkal.

2010. november 15., hétfő

Függöny vagy füst?

Egyik volézás után ismét grillezés volt, mi is ott voltunk, Laca is tudja most már hogy olyankor mi történik, és izgatottan várja, hogy végre együnk. Jens begyujtotta a tüzet, ő a tűzfelelős, Laca pedig jött-ment, ott a nagy zöld területen ahogy szokott. Én a rácshoz elég közel ültem egy padon. Egyszercsak Laca visszafordul, vissza akar jönni mellém, hát a füstöt pont úgy fújja a szél, hogy pont közöttünk van. Kicsi ideig zavartan álldogált, aztán olyan mozdulatot tett mint mikor megy ki a teraszra és elhúzza a függönyt. Utána zavartan nézte, hogy a füst miért nem húzodott félre. Nagyon aranyos volt :)