2010. december 15., szerda

Mit tesz egy rosz döntés

Ma már gyönyörű, havas tájat látok, ha kinézek az ablakon, de az elmúlt héten még eléggé esős idő volt itt Temesváron.
Szerda délelőtt a szokásos kimenésünk idején kinéztem az ablakon és láttam hogy pont nem esik, gondoltam kicsit kimegyünk. Igen ám, de nem vettem észre, hogy mire mi felöltöztünk, elkészültünk és leértünk a földszintre addig el kezdett esni az eső. Gondoltam magamban, hogy nem gond, Laca babakocsiban ül, ráteszem a babakocsira az esővédő nylont és úgy elsétálunk ketten a Mária térre megvenni a Nők Lapját, addig is levegőzünk legalább. El is indultunk, de az eső ahelyett, hogy csendesedett volna, inkább egyre jobban rázendített, zuhogó esőben tettem meg az oda, meg vissza vezető utat is. Ez önmagában nem lett volna gond, csak azzal nem számoltam, hogy az esővédő nylon nem takarja el a Laca cipőjét. Erre mondjuk még Laca is rásegített, mert ki-ki egyenesítette a lábát és akkor még jobban verte az eső. Mire hazaértünk, arra már teljesen elázott a kicsi cipője. Aztán csütörtök folyamán Laca köhécselni kezdett, ezért aztán csütörtökön este lementünk ketten a patikába fenyőszirupot venni (Zalán Németországban volt), és akkor is a lehető legrosszabb időt fogtuk ki. Pedig a patika nagyon közel van, csak ki kell menni a blokkból és átmenni kétszer az átjárón. Szóval ez a séta sem tehetett jót, annak ellenére, hogy nagyon fel voltunk öltözve.
Így aztán most lábalunk ki a hűlésből, de eléggé furdal a lelkiismeret, hogy ha szerdán inkább úgy döntöttem volna, hogy visszafordulunk, akkor valószínű, hogy a hűlést is megúsztuk volna. Mit tesz egy rosz döntés...

2 megjegyzés:

  1. Gyogyulast Lacanak!!!! Ha tudtad volna nem igy dontesz, ne okold magad erte. Fo, hogy Laca mar kifele labal!!!! Millio puszi nektek !!!!

    VálaszTörlés