2014. november 2., vasárnap

Ruhák és a kisebbik gyerek

          Gyerekruhával mindig nagyon jól álltunk. Amikor még terhes voltam Lacával, Réka beállitott hozzánk egy zsák babaruhával és azután is folyamatosan nagyon sok mindent kaptunk a Tibike ruhái közül, ritkán vettem egy-egy új cuccot. Na de Bálint még ennél is kevesebb új ruhadarabot kapott, mert ami nem maradt Tibikétől, az biztosan maradt Lacától.
          Múlt héten is szétnéztem, hogy mink van, mi az ami hiányzik, jön lassan de biztosan a hideg, hát megállapitottam, hogy Lacának kellene ez meg az. El is mentem vásárolni, vettem béléses farmert, tréninget, egyebeket, már jó nagy zsacskó ruha volt a kezembe mire mindent megvettem amit akartam. Mielőtt indulnék hazafelé eszembe jutott, hogy hát valamit csak vegyek Bálinktának is, ha már Lacának ennyi mindent viszek haza. Vettem is három pár zoknit. Otthon aztán mutatom, hogy miket vettem, kérem Lacát, hogy jöjjön próbálja fel, mert a Brancoveanun olyan  kedvesek a nők, hogy ha valami nem jó még ki is cserélik. Alig tudtam rávenni, hogy egyik tréninget felvegye, morrogott, hogy nem hagyom, hogy játszodjon. Ezzel szemben Bálint nagyon megőrvendett a három pár zokninak és szépen sorban felpróbálta mind a három párt. Kért hogy várgjam le a kartont, meg a cérnát, és már húzta is fel az elsőt. Amikor megvolt szaladt a tükörhöz és onnan kiáltotta, hogy jó ez a zokni, kérte a következőt, azzal is szaladt a tükörhöz és kiáltotta, hogy Édesanyja, ez a piros zokni is jó! És igy mind a hármat egyenként leellenőrizte, hogy jó-e.
          Végül minden jónak bizonyult. Bálint, a második gyerek aki ritkán kap új ruhadarabot, sokkal jobban örvendett a maga három zoknijának mind Laca az összes cuccnak, amit ő kapott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése